2014. július 23., szerda

SZIFON szakértő bemutatkozása: Galla Krisztina, családpeadgógus, life coach



1964-ben születtem Budapesten. Kisgyerekkorom óta egyet biztosan tudtam: gyerekekkel akarok foglalkozni…

1987-ben elvégeztem a Budapesti Tanítóképző Főiskolát, és az ELTE Dohány utcai Gyakorló Általános Iskolájába hívtak tanítani. Miután férjhez mentem, vidékre költöztünk, úgyhogy megismerhettem mind a nagyvárosi, mind a kisvárosi pedagógusi munkát…
3 gyermekem van, így szülőként is jól tudom, milyen mérhetetlenül nagy kaland a nevelés…

Mikor a harmadik gyermekem is megszületett, úgy éreztem, nem tudnék mind az otthoni, mind az iskolai feladataimnak tökéletesen megfelelni, így a hivatásos anyai szerepet választottam. Azonban folyamatosan foglalkoztam a pedagógiát, pszichológiát érintő kérdésekkel, folyamatosan kerestem a különféle tanfolyamokat, továbbképzéseket – és ez ma sincs másként…

Végül szabadúszóként kezdtem el dolgozni: különféle tréningek megtartásától kezdve, szerteágazó témákat érintő csoportos beszélgetések moderálásán át a magatartási problémákkal küzdő gyerekekkel foglalkozó alapítványban való munkálkodásig a legkülönbözőbb területeken dolgoztam, de mindig úgy éreztem, csak részterületekkel foglalkozom. Aztán szerencsére rátaláltam egy családpedagógiai, majd egy Proaktív Life Coach képzésre, ami végre egyesítette mindazt, ami engem addig foglalkoztatott…

Nyitott vagyok, érdeklődő, empatikus és maximalista.  Úgy érzem, ezek a tulajdonságaim segítenek abban, hogy a hivatásomat sikeresen végezzem. Jelenlegi munkám sok sikerélménnyel ajándékoz meg: nagy öröm, ha látom, hogy a javaslataim alapján könnyebben veszik a családok a különféle akadályokat…


További szülőknek, nagyszülőknek szóló hírek, programok itt: www.facebook.com/ASZIFON 

 



SZIFON szakértőnk bemutatkozása: Kontra Sarolta, óvónő és gyógypedagógus



Kontra Sarolta vagyok két felnőtt gyermek édesanyja, egy kétéves kislány nagymamája, jelenleg nyugdíjas.
Óvónői, gyógypedagógiai, mentálhigiéné szakosító diplomával rendelkezem. Két évig óvónőként dolgoztam, majd 3-14 éves korú nagyothallók egyéni és csoportos anyanyelvi fejlesztésével foglalkoztam 30 éven át.
Alkalmaztam Franz Sedlak, Grigitte Sindelar: ”De jó, már én is tudom!” című óvodáskorú és iskolát kezdő gyermekek korai fejlesztését, valamint nagyothalló tanulási nehézséget mutató tanulók vizsgálata, terápiája során Brigitte Sindelar vizsgálóeljárását és tréningprogramját.
2000-től az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar gyakorlatvezető tanára voltam. 
Országos szakértőként szakterületem a következő volt: sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése és tanulók iskolai nevelése és oktatása, valamint integrált nevelés-oktatás. Szakirányom: szurdologopédia, szurdopedagógia, tanulási zavarok korrekciója, longitudinális megfigyelési rendszer vizsgálati metodikája.
Részt vettem egy tanulási zavar veszélyeztetettség esetén alkalmazható vizsgálati rendszer és preventív készségfejlesztő eljárás kidolgozásában, illetve óvodákban és alapfokú oktatási intézményekben történő bevezetésében. Jelenleg a készségfejlesztő eljárás akkreditációját készítem elő.
Számos oktatási segédletet írtam és szerkesztettem a szegregált és többségi óvodák és alapfokú intézmények számára (Kereszti Zsuzsa, Kontra Sarolta /szerk./: Kapcsos könyv az írás, olvasás tanításához. Segédkönyv 1. osztályban tanítók számára. Suli Nova, 2005. Budapest). 

Amennyiben az alábbi témákban szeretnéd kikérni szakértőnk tanácsát, írj nekünk a szifonprogram@gmail.com email címre!
  • A digitális kultúra hatása az óvodás, kisiskolás gyermekek megismerő – tevékenységére 
  • Az iskolaérettség kritériumai  
  • A motoros készségfejlődés jelentősége és területei (mozgásfejlesztő ötletekkel szülőknek) 
  • A szenzomotoros készségfejlődés jelentősége és területei, fejlesztő ötletek szülőknek (testséma-fejlődése, tér tájékozódás fejlődése, finommotorika fejlődése, időreláció felfogás fejlődése)

További szülőknek, nagyszülőknek szóló hírek, programok itt: www.facebook.com/ASZIFON 



2014. július 16., szerda

SZIFON FRÖCCS II. – nyári különkiadás












NYÁRI JÁTÉKOK, KÖNNYED FEJLESZTŐ MÓDSZEREK OVISOKNAK ÉS KISISKOLÁSOKNAK

Mit tegyek? Tanuljak, gyakoroljak a gyermekemmel vagy hagyjam őt kikapcsolódni a nyári szünetben? Félek, hogy elfelejti a tanultakat, de kínozni sem akarom. 

A kérdésekre a válasz egyszerű: fejleszthetjük gyermekünket ötletesen és játékosan, nem a klasszikus iskolai módszereket alkalmazva. Használjuk ki a nyárban, a melegben és az utazásban rejlő lehetőségeket, és közösen alakítsuk ki azokat a játékokat, programokat, amikben örömüket lelik.

Mozgás nélkül nincs írás, olvasás, számolás
A nyári szünet fantasztikus lehetőséget biztosít az 5-9 éves gyermekek egészséges testi, mentális és pszichés fejlődéséhez kötelező tanulási helyzet nélkül. Az ilyen korú gyermekek számára a mozgás képezi a készségek, képességek kialakulásának alapját. A mozgás megfelelő fejlődése nélkül nem alakulhatnak ki azok a készségek, képességek (részképességek), amelyek a megismerő tevékenység, a beszéd az írás, az olvasás és a számolás elsajátításához szükségesek. 

Kevesebb kütyüzés, több futkározás
A ma felcseperedő kisgyermekek mozgástere szűk, kevés kihívást, gyakorlási lehetőséget rejt magában, mindemellett a számítógépes játékok, a tévé, videó, a telefon az élet korai szakaszától kezdve meghatározó. Mindezek az életkornak megfelelő nagymozgás, finommozgás, megismerőtevékenység fejlődését lassítják vagy gátolják. Nem arra sarkalljuk a szülőket, nagyszülőket, hogy töltsék be a pedagógus, óvónő, tanító oktatói, fejlesztőpedagógiai szerepét nyáron, hanem játékos együttlét során tudatosan közös tevékenykedéssel fejlesszék gyermeküket. Ehhez a tudatossághoz szeretnénk tanácsokat adni. Ezek alapján tehát nagyon fontos a mozgás, és a nyári szünet legnagyobb előnye, hogy nem kell egész délelőtt egy helyben ülni, így gyermekünk naponta több órát vagy akár egész nap mozoghat és levegőn lehet. 

 
Ötletek, javaslatok iskolába készülőknek

PICI KEZEK MUNKÁBAN 
Első osztályban nagyon fontos a finommotorikus mozgás, ezért „dolgoztassuk” minél többet a kicsik
kezét.Így könnyebben megy majd az apró betűk írása és kevésbé fárad majd el a kezük. Ötletek:
  • Galacsinokat, amiket akár egy vastag tű segítségével lánccá fűzhetnek (pl. megadott színsorrendben a feladattartást játékosan gyakorolva), vagy ragaszthatnak belőlük szép képeket;
  • Homokozzanak, sarazzanak bátran a gyerekek;
  • Készítsünk ujjbábot, játsszunk velük;
  • Mondókákra/énekekre tornáztassuk az ujjakat, a csuklót.
További játékötleteket itt találsz:
http://www.pinterest.com/aszifon/alkoto-gyermek/
KÉRDEZZ TŐLE, HOGY ELMESÉLHESSE
Meséltessük, beszéltessük sokat a gyerekeket! Az olvasástanulás kezdeténél fontos lesz, hogy egy
képről tudjon mesélni. Kik vannak ott? Mit csinálnak? Mit viselnek? Mi milyen színű? Ki van a képen
a ….. előtt/mögött/mellett/alatt/fölött/között? Ezeket és ehhez hasonló kérdéseket a közlekedés során,
a játszótéren, a strandon – egy szóval bárhol – feltehetjük a gyerekeknek. Akár találós kérdések
formájában is: Arra gondoltam, ami a kék autó mögött megy a járdán. Mi az?
    

A FEJLESZTŐ FÜZETTEL CSAK ÓVATOSAN 
Ha gyermekünk élvezi a foglalkoztató füzeteket, és szívesen tölti ki, akkor mielőtt elkezdjük, jól
nézzük végig azokat! Ne válasszunk olyat, ahol már betűket, betűelemeket, számokat kell a
gyerekeknek akár csak másolni is! Bízzuk a tanító nénikre ezeknek a megtanítását! Nagyon nehéz
egy rosszul beidegződött vonalvezetést, betűalakítást a helyes formára alakítani – sok nehézségtől,
kudarctól kíméljük meg a gyereket és magunkat is, ha így teszünk.

Ötletek, javaslatok kisiskolásoknak

HÁZI FELADAT: NE AZ UTOLSÓ PILLANATBAN
Ha kaptak a nyárra iskolai feladatot, készítsünk tervet, mikor, mit fog a gyermek elvégezni belőle. Ezt
a feladat mennyiségétől függően (pl. nyári kötelező olvasmány+olvasónapló), de egyenletesen
igyekezzünk elosztani a szünidőre. Semmi esetre ne essünk abba a hibába, hogy az utolsó
hétre/hetekre hagyjuk! Stresszes lesz tőle a gyerek, a szülő egyaránt – az amúgy is ritkán várt
iskolakezdés nyűgjét még előbbre hozza a nyári szünetben. Ha kevés a feladat, jobb koncentráltan
elvégezni, és hagyni a gyereket pihenni! A szünidő a feltöltődésé, pihenésé a kisgyermek számára!

JÁTÉKNAK TŰNŐ GYAKORLÁS
Sok szülő fél attól, hogy elfelejti a gyermek az iskolában tanultakat, ezért klasszikus
gyakorlófeladatokkal gyötri a gyereket (és magát is). Néhány ötlet arra, hogyan érhetjük el, hogy a
gyerek játszva és örömmel gyakoroljon úgy, hogy azt maga észre sem veszi:
  • Tartsunk közös felolvasó délutánt/estét/fél órát: Vigyünk mi is akár a kedvenc könyvünkből, vagy akár csak egy magazinból egy rövidke részletet, amit felolvasunk, majd közösen megbeszélünk. Tegye a gyerek is ugyanezt. Nem kell hosszú szöveg, lényegesebb, hogy mások számára élvezetes legyen a felolvasás, történjen meg a szöveg értelmezése. (Szövegértés ellenőrzésére akár versenyt is lehet tartani: pl. Ki emlékszik arra, hány xy szerepelt a történetben? Hova mentek a szereplők? Mivel játszott XY? Stb., stb., stb. A nyertes valami pici jutalmat is kaphat.) 
  • Főzésnél felolvastathatjuk pl. az elkészíteni kívánt étel receptjét. - Itt gyakorolhatják akár a matematikát is, az átváltásokat (Tényleg, akkor a fél kg liszt hány gramm?), vagy egyszerűen szöveges feladattá alakíthatjuk a receptet (Ha most ehhez az adaghoz 4 tojás kell, akkor, ha X adagot akarnék csinálni, hány tojásra lenne szükségem?)
  • Vásárlás közben elolvashatja a gyerek az egyes termékek összetevőit/használati útmutatóit, stb. Ha visszakérdezünk néhány dologra, még a szövegértést is gyakoroltathatjuk!
  • Készíttessük el írásban a bevásárló listát, az aznapi/másnapi teendők listáját.
  • Bár már kihalóban lévő állatfaj a képeslap, írathatunk a gyerekkel egy-egy lapot családtagnak, barátnak.
  • A természetismeret pedig maga a nyár: megnézzük a térképen/földgömbön merre jártunk; mi van a „szomszédban” – böngészhetünk a neten a tájegységről/helyiségről érdekes információkat. Az állatok, növények után is utánakereshetünk akár könyvekben, akár neten. Az ott leírtakat, ha hangosan fel is olvastatjuk a gyerekkel, ismét előkerült a hangos olvasás gyakorlása is... 
NYÁRI ÉLMÉNYEK FELDOLGOZÁSA
  • Nem is gondolnánk, hogy az élmények feldolgozása, milyen örömet okoz a gyerekeknek. Lehet számítógépen képrendezéssel, hozzá kommentáló szöveggel, levél formában, amit a nagyszülőknek, barátoknak elküldhetnek, vagy fényképekkel, rajzzal illusztrált napló írásával.
  • Másik jól bevált technika erre a Mi történt? füzet készítés, vezetés: érdemes egy közepes alakú spirál füzetet használni, amibe kivágott újságképeket, képeslapot, rajzokat, lapos tárgyakat (madártollat, állatszőrt, villamos-, színházjegyet) be lehet ragasztani, mindezt kísérő szöveggel, magyarázattal egészíthetjük ki, amit eleinte a szülő később a gyermek is írhat. Tehát mindazokat az eseményeket, amik a gyermek megélt élményeire emlékeztetnek, rögzítheti a család, amit aztán büszkén elmesélhet a gyermek a rokonoknak, barátoknak. Egy új fényképezőgép, színes ceruzák, tollak, kréták, ecsetek, festékek, ragasztó, olló, színes papírok még lelkesebbé teszi a gyerekeket. Mindezt elektronikusan, vagy amennyiben nyitott rá gyermekünk blog formájában is elkészíthetjük 
Képek forrása: http://www.pinterest.com/aszifon/alkoto-gyermek/ 



További szülőknek, nagyszülőknek szóló hírek, programok itt: www.facebook.com/ASZIFON