2014. december 8., hétfő

Mese a fadobozban, a Papírszínház varázslatos világa - VIDEÓVAL


A Papírszínház (kamishibai), mint az olvasóvá nevelés módszere, eszköze

A gyermek első éveiben ringatók, mondókák, ritmusok és dalocskák hallgatásával, utánzásával, reprodukálásával készíthetjük elő a meseolvasást és a szabad mesélést (fejből mesélés). Szülőként nem árt tudatában lenni , hogy mi az, ami elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy kisgyermekünk ráhangolódjon a mesélésre. Ugyan sok szülő ösztönösen ráérez a gyermek igényére, de azért inkább felsoroljuk mi mindenre kellene figyelnie, hogy a mesélés örömteli kikapcsolódást jelentsen a gyermeknek.


Fontos éreznie a szülői ölelést, a szoros testi kontaktust, ezen felül látnia kell a szeretett szülő vagy mesélő felnőtt mimikáját, mozgását és testbeszédét is. Sokkal többet adhatunk a gyermeknek, ha a mesét nem monoton hangon olvassuk fel, hanem érzelmi töltetet is viszünk bele. Mesélés közben a gyermek érzelemvilágát, kreativitását  hangkeltő tárgyakkal és játékok mozgatásával is fejleszthetjük.

Másfél éves kortól a felolvasott és szabadon mondott rövid mesék megértéséhez nélkülözhetetlen a vizuális élmény, a mesekönyvek színes illusztrációja. Az elvont nyelvi jelek megértésében nagy könnyebbséget jelentenek a képek, hiszen azok közvetlenül, hasonlósági alapon idéznek fel különféle tartalmakat.

A Papírszínházban élőszóval és fadobozba csúsztatott képek mozgatásával ismerheti meg a gyermek a történeteket. Lehetőség nyílik számára saját kép- és képzet alkotásra, tehát kitalálhat, elképzelhet a látottak és hallottak felhasználásával. Különösen nagy érték ez a ma felnövekvő gyermekek számára, akik a videojátékok, mozgófilmek gyors képáradata, hangélménye közben nehezen képesek saját kép megteremtésére, képzetalkotásra, kreatív továbbgondolásra.

A Papírszínház mesék hallgatása, nézése közben a gyermekek megállíthatják az előadást, feltehetik kérdéseiket, elmondhatják véleményüket. A hagyományos mesekönyv nézegetés egyszemélyes élményével szemben a Papírszínház kollektív élményt nyújt. A mesélő szemben ül a nézőkkel, állandó kapcsolatban van velük, láthatja reakcióikat, és reagálhat rájuk, az élőszót kiegészítheti mimikával és testbeszéddel is.


A Papírszínház mesélés élménye lehetőséget teremt a gyermek számára a történetek időrendi sorrendjének feldolgozására, az ok-okozati viszonyok, összefüggések felismerésére. A gyermek képessé válik saját gondolatainak képpé alakítására, a saját képet pedig képzetté tudja alakítani, nem esik nehezére a mese kreatív továbbgondolása sem.

A papírszínház mesék során a vizuális élmény segítségével a gyermekek a felolvasás megértését gyakorolják, mindemellett a vizuális kultúra alapját is építik. Az együttlét során lehetőségük nyílik közösen megélni azt az örömöt, amit a mese és a művészi képek nyújtanak. A sokszor ismételt képekkel kísért felolvasás során jutnak el a gyermekek a vizuális élmény nélkül felolvasottak megértéséhez, ami az olvasás elsajátítás, az olvasóvá válás egyik fontos tényezője. 

Szerző:
Kontra Sarolta - SZIFON szakértő

óvónő, gyógypedagógus (szurdologopédus), 
mentálhigiénés szakember

2 gyermek édesanyja és egy kétéves kislány nagymamája
 
Nézd meg, a papírszínház előadás képeit egy bölcsőde családi napján, és hallgass meg egy rövid interjút az cikk szerzőjével Kontra Sarolta SZIFON szakértővel.



A cikk szerzőjéről többet itt tudhatsz meg:
http://aszuloisfontos.blogspot.hu/2014/07/szifon-szakertonk-bemutatkozasa-kontra.html

A papírszínház meséket itt találod: 
http://csimota.hu/konyvcimke/papirszinhaz/ 

További hírek, előadás helyszínek a papírszínházzal kapcsolatban itt:
https://hu-hu.facebook.com/papirszinhaz

Ha nem tudod lejátszani a videót itt is megnézheted: https://www.youtube.com/watch?v=gR_by3PTY5Y


További szülőknek, nagyszülőknek szóló hírek, programok itt: www.facebook.com/ASZIFON 




2014. október 31., péntek

Fáradt szülők ujjászületése - megoldás lehet a szülőtréning


Beszélgetés Galla Krisztinával a szülőtréning kitalálójával és vezetőjével

SZIFON: Miért gondoltad, hogy érdekelheti a szülőket egy ilyen személyes tréning? Hiszen ma már rengeteg gyerekneveléssel kapcsolatos irodalom, Tv műsor, neten elérhető tartalom, stb. van.

Éveken át tartottam általános- és középiskolákban rendhagyó osztályfőnöki órákat, ahol „az élet nagy kérdéseiről”, családról, barátságról, szerelemről, konfliktuskezelésről, stb. volt szó. Néhány osztályban a szülők fellelkesedtek a gyerekek által mesélteken, voltak, akik nyílt órán is részt vettek, és felvetették az ötletet, hogy mi lenne, ha nekik is tartanék hasonló összejöveteleket. Így született meg a tréning ötlete.
Az eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy a szülők egy kicsit el vannak veszve ebben az információ áradatban. Sokszor ellentmondó véleményekkel találkoznak egy-egy témában, de az is gyakori, hogy megtetszik nekik egy könyvben olvasott módszer, azonban azt a gyakorlatban alkalmazni már nem tudják ilyen-olyan okok miatt.

A tréningen lehetőség van szakemberrel való konzultációra, különféle gyakorlatok elvégzésére, személyes tapasztalatcserére, sőt nem ritka az sem, amikor egy-egy csoportos összejövetel után az egyéni foglalkozás lehetőségét is igénybe veszik a családok. És nem utolsó sorban a kreatív, interaktív feladatok sora lehetőséget ad arra is, hogy az önismeret, önértékelés területén is gazdagodjanak a résztvevők.

SZIFON: Minden szülő előbb-utóbb belerázódik a szerepébe. Vagy mégsem? Menet közben is tanulhatóak új ismeretek? Milyen témák jönnek szóba, mire számítsanak a szülők, ha elmennek a tréningedre?

Nem dolgozom standard módszerekkel. Vannak 4-6 alkalmas, összefüggő tematikán alapuló, valódi tréning-szerű csoportok. Ezekben mostanában a legnépszerűbb témák a szülőséggel együtt járó feladatok, a nevelési stílusok, személyiségtípusok, a nehezen kezelhető gyerekek, az erőszakmentes kommunikáció, a konfliktuskezelés. Vannak olyan csoportjaim is, amelyek inkább klub-szerűen működnek. Ezekben állandóak a csoporttagok, és az általuk aktuálisan behozott nevelési kérdéseket dolgozzuk fel: pl. az indulatkezelés, a hiszti, a feleselés, a bölcsi/ovi kezdés, az iskolai élettel kapcsolatos gondok, számítógép használattal kapcsolatos kérdések, testvérféltékenység, és persze a konfliktuskezelés gyakorlati szintű elmélyítése a sláger.

SZIFON: Miért fontos, hogy egy szülő (is) képezze magát, miben segíthet nekik ez a tréning?

A szülőtréningek, a rendhagyó osztályfőnöki órák, ifjúsági klubok, coaching ülések olyan lehetőséget nyújtanak, ami prevenciós jellegű: sokszor egy-egy időben jött új információ, ötlet, tanács, módszer megismerése meg tudja előzni, hogy nevelési/életvezetési zsákutcába fussunk. Én abban hiszek, hogy a szülők - gyermekek - pedagógusok harmonikus együttműködésével hatalmas pozitív energiákat tudunk mozgósítani, amire szülőként nap, mint nap nagy szükségünk van. 



További szülőknek, nagyszülőknek szóló hírek, programok itt: www.facebook.com/ASZIFON